A Kárpát-medencei Fórum programsorozat részeként közönségtalálkozóval és könyvbemutatóval idézi fel gróf Esterházy János emlékét az Őrvidék Ház. A Tanúm az Istenem című rendezvényen írók, történészek, intézményvezetők beszélnek majd a felvidéki magyar mártír politikus életútjáról.

Gróf galántai  Esterházy János 120 éve született, felvidéki magyar mártír politikusa. Élete és állásfoglalásai a szlovák–magyar viszonyban máig viták tárgya, mivel szimbólummá vált. A család 5000 holdnyi birtokának kilenctizedét veszítette el a trianoni diktátummal Csehszlovákiához csatolt országrészben a földreform miatt.  Az 1920-as évek közepén kezdte közéleti pályafutását, a magyarok visszaszorítását is magában foglaló „csehszlovákizmus” ellenzőjeként lépve fel.

Politikai pályafutása során mindig önrendelkezési jogot, nemzeti, vallási és kulturális téren a fejlődés biztosítását, Szlovákia és Kárpátalja (akkor még Csehszlovákia része) számára autonómiát követelt. Esterházy politikai célja Trianon revíziója volt.

A hetvenezres magyarság érdekeit védelmezte, és egyben a magyar kormánytól a szlovák lakosság jogainak betartását követelte a visszacsatolt területeken.

1938-ban a zsidó kitelepítést nem szavazta meg.  Esterházy János 1944-ben  zsidók, csehek, szlovákok, lengyelek százainak segített a szökésben.

A II. Világháború után internálták, 10 év kényszermunkára ítélték Szibériában, 1947-ben halálra ítélték a fasizmussal való „együttműködése” miatt, amit életfogytiglanra változtatták. 1957-ben Morvaország Mírov börtönében halt meg.

Az orosz legfelsőbb bíróság 1993-ban Esterházy ítéletét semmisnek mondta ki, s rehabilitálta őt. Ez azonban Csehországban és Szlovákiában mind a mai napig nem történt meg, hivatalosan továbbra is háborús bűnös.

2009-ben a lengyel államfő a Polonia Restituta elnevezésű rangos posztumusz kitüntetést adományozta néhai Esterházy Jánosnak, Varsóban a lengyel menekültek érdekében a második világháború idején kifejtett tevékenységéért.

Köszöntőt mond:

• Puskás Tivadar, Szombathely volt polgármestere és
• Joanna Urbanska, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója

Előadók:

• Gubík László, a felvidéki Esterházy Akadémia alapítója
• Kukor Ferenc, író, az ELTE Bolyai Gimnázium igazgatója
• Kovács Jenő, a Vitézi rend Vas- Zalai törzskapitánya

Filmvetítés: Triptichon, avagy Esterházy János élete és öröksége című film