Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.


Tanúm az Istenem- Gróf Esterházy János mártíromsága
A Kárpát-medencei Fórum programsorozat részeként közönségtalálkozóval és könyvbemutatóval idézi fel gróf Esterházy János emlékét az Őrvidék Ház. A Tanúm az Istenem című rendezvényen írók, történészek, intézményvezetők beszélnek majd a felvidéki magyar mártír politikus életútjáról.
Gróf galántai Esterházy János 120 éve született, felvidéki magyar mártír politikusa. Élete és állásfoglalásai a szlovák–magyar viszonyban máig viták tárgya, mivel szimbólummá vált. A család 5000 holdnyi birtokának kilenctizedét veszítette el a trianoni diktátummal Csehszlovákiához csatolt országrészben a földreform miatt. Az 1920-as évek közepén kezdte közéleti pályafutását, a magyarok visszaszorítását is magában foglaló „csehszlovákizmus” ellenzőjeként lépve fel.
Politikai pályafutása során mindig önrendelkezési jogot, nemzeti, vallási és kulturális téren a fejlődés biztosítását, Szlovákia és Kárpátalja (akkor még Csehszlovákia része) számára autonómiát követelt. Esterházy politikai célja Trianon revíziója volt.
A hetvenezres magyarság érdekeit védelmezte, és egyben a magyar kormánytól a szlovák lakosság jogainak betartását követelte a visszacsatolt területeken.
1938-ban a zsidó kitelepítést nem szavazta meg. Esterházy János 1944-ben zsidók, csehek, szlovákok, lengyelek százainak segített a szökésben.
A II. Világháború után internálták, 10 év kényszermunkára ítélték Szibériában, 1947-ben halálra ítélték a fasizmussal való „együttműködése” miatt, amit életfogytiglanra változtatták. 1957-ben Morvaország Mírov börtönében halt meg.
Az orosz legfelsőbb bíróság 1993-ban Esterházy ítéletét semmisnek mondta ki, s rehabilitálta őt. Ez azonban Csehországban és Szlovákiában mind a mai napig nem történt meg, hivatalosan továbbra is háborús bűnös.
2009-ben a lengyel államfő a Polonia Restituta elnevezésű rangos posztumusz kitüntetést adományozta néhai Esterházy Jánosnak, Varsóban a lengyel menekültek érdekében a második világháború idején kifejtett tevékenységéért.
Köszöntőt mond:
- Puskás Tivadar, Szombathely volt polgármestere és
- Joanna Urbanska, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója
Előadók:
- Gubík László, a felvidéki Esterházy Akadémia alapítója
- Kukor Ferenc, író, az ELTE Bolyai Gimnázium igazgatója
- Kovács Jenő, a Vitézi rend Vas- Zalai törzskapitánya
Filmvetítés: Triptichon, avagy Esterházy János élete és öröksége című film