1956 hőseire emlékeztek az alsóőri magyarok

Az Alsóőri Magyar Média és Információs Központ szervezésében október 23-án az alsóőri Öreg Iskolában irodalmi est keretében emlékeztek meg az 1956-os forradalom eseményeiről. Az est programját Radics Éva, a Gráci Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott tanára állította össze. Összesen tizenegy aktív szereplő járult hozzá versekkel és irodalmi szemelvények felolvasásával az előadáshoz.

A műsorban hallhattunk John F. Kennedy beszédéből is, aki a magyar szabadságharcosok előtt tisztelgett, de az Amerikai Egyesült Államok, sőt, az egész világ felelősségét firtatta amiatt, hogy a forradalmat végül leverték a szovjetek. A politikus szerint nem volt még egy, az 1956. október 23-hoz hasonlatos nap a nemzetek megszületése óta, amikor ennyire jól látszott volna az emberek végtelen vágya a szabadságra, függetlenül attól, hogy mekkora az esély a sikerre és hogy mekkora áldozatot kell hozni érte. Ezt sosem szabad elfelejteni, ahogyan azt sem, hogy a nyugat nem volt felkészülve arra, hogy a gyorsan kialakuló krízisben hatékonyan közbelépjen, nem volt határozott cselekvési terve és nem volt egységes álláspontja.

A forradalmárok hiába kértek segítséget, csak reményt adtunk. Azok, akik sürgető szívvel és ékesszóló szavakkal könyörögtek, hogy ne csak ígérgessünk, cselekedjünk is, csak kiábrándító választ kaptak.

Kennedy, bíráló szavai ellenére, nem akart ujjal mutogatni azokra a politikai döntéshozókra, akik nem cselekedtek időben. Úgy vélte, hogy a magyarok cserbenhagyásáért az egész amerikai nemzetet terheli a felelősség, sőt, talán az egész világot.

1956-ban a magyar ifjúság nem új követeléseket fogalmazott meg, hanem gyakorlatilag ugyanazt, amelyeket egy évszázaddal azelőtt a ’48-asok. A magyar szabadság híre nem csak a nagyvilágba, hanem a határon túli magyarokhoz is eljutott.

Az Őrvidéken nem csak 1956 dicsőségére, hanem a forradalom és szabadságharc áldozataira, a halálra és börtönbüntetésre ítélt ezrekre és a kivándorolt százezrekre is megemlékeztünk.

A rendezvény végén közösen énekeltük el a magyar és a székely himnuszt.

Külön megtiszteltetés volt, hogy Gráfik Imre etnográfus, múzeológus barátunkkal együtt emlékezhettünk a hősökről, aki Vasvármegye, az őrvidéki magyarság kutatója is.