Az év első kiállítása a párkányi múzeumban

Párhuzam II. címmel kiállítás nyílt Orient Enikő alkotásaiból

A városi múzeum kiállításra szolgáló parányi termében gyakran megszorul a levegő egy-egy tárlat megnyitásának alkalmával. A helyiség nem kiállítóterem, de a múzeum vezetője, Juhász Gyula mégis fontosnak tartja, hogy a városi galéria mellett (ahol ugyancsak havonta váltakoznak a különböző műfajú kiállítások) itt is minél több művészeti ág bemutatható legyen.

Az év első kiállítása is egyedi stílusú anyag. Orient Enikő Budapesten élő textil- és zománcművész munkáit Esztergomban már láthatta a közönség. Most a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület jóvoltából került az anyag Párkányba. A megnyitón Juhász Gyula üdvözölte a főleg Esztergomból érkezett érdeklődőket, majd ismertette a művésznő pályáját, sikereit.

Párhuzam II. című kiállítást dr. Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi tanár nyitotta meg. Bevezetőben utalt az összetartozás évére, melynek kezdetén akár e kiállítás is szimbóluma lehet a Duna két partján élő emberek összetartozásának.

Erre leginkább a kiállítások, az egymásra figyelés, a programok kölcsönös látogatása is utal, a 2001-ben megnyílt Mária-Valéria híd megnyitása óta még inkább.

Prokopp Mária részleteiben elemezte a mind stílusát, mind mondanivalóját tekintve is egyedi anyagot. Orient Enikő művei komoly mondanivalót hordoznak. Üzenetet, útmutatást, segítséget adnak színekben, formákban, életcélunk, küldetésünk megéléséhez. A színek harmóniája, a formák időbe, térbe való helyezése különleges misztikumot áraszt, mely az emberi szemnek és a léleknek is nyugalmat ad, főleg, ha sokáig időzünk egyes alkotásoknál. Szinte valamennyi kiállított művében ott van a szakralitás jele, mely lélektől lélekig hat. Teréz anya, az örök példakép egy örök érvényű üzenete textilbe szőve is nagyon szép, az imakönyve pedig egy csodálatos alkotás – vélekedett művészettörténész.

A földi lét, a tér és idő korlátait, a megismerés határait áttörő valóság megjelenítése, a fény–árnyék–forma hármas sokoldalú megjelenítése képezik a művész ars poeticájának alapját.  Alkotásai soha nem öncélúak, mindig komoly mondanivalót hordoznak.

A művésznő alkotásai sokszor kilépnek a síkból, gondolatait három dimenzióban jeleníti meg, és életre hívja a térplasztikát. A sík textilképek és pasztellek mellett megjelennek háromdimenziós tértextil alkotásai, kisplasztikái és zászlói. Alkotásaiból kitűnik az örök kísérletező kedv, a játékosság.  Az egyik különös technikája hasonlít a japán origamihoz, melyet ő maga is bevont munkáiba.

Szívesen dolgozik papírral, hajtogatásaihoz műanyag szalagot használ. Szemlélete közel áll a japán művészethez. Sokoldalú egyéniségét igazolja az a tény is, hogy a gyermekek játékra nevelésére és a tapasztalatszerzés megtanítására is nagy hangsúlyt helyez. Óvodások részére is több doboznyi játékot készített, odaajándékozva azt a a badolói (Kárpátalja) óvodáának.

A nagyon szerény, művelt és sokoldalú művész számos hazai és japán művészeti díj birtokosa. Több mint harmincéves pályafutása alatt számos hazai és nemzetközi kiállításon mutatta be munkásságát. Otthoni berkekben jótékonysági tevékenységéről is ismert.

Orient Enikő kiállítását érdemes megtekinteni a párkányi múzeumban, hiszen ritka és egyedi élményt nyújt a művészetkedvelő látogatónak.  A kiállítás megtekinthető március 4-ig.

forrás: felvidek.ma