Irodalmi Műhely – Sorsdöntő száz nap 1849-ben

A Szülőföld Könyvkiadó Kft. gondozásában március 7-én jelent meg Nyakas János ,,Sorsdöntő száz nap 1849-ben” című kötete, melyben a magyar szabadságharc bukásának okairól olvashatunk. Az ŐrvidékHázban tartott könyvbemutatón jártunk.

A program a Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai műsorával kezdődött, tárogatón Németh Tamás kísért.

A szerző 112 oldalas tanulmánykötete mindig időszerű az ifjúság hazaszeretetre, nemzeti öntudatra nevelése és az anyanyelv megőrzésének fontossága érdekében. Nyakas Jánosról tudni érdemes, hogy a magyarságát mindig büszkén vállaló magyar-történelem szakos tanár volt, aki egész életében a nemzet felemelkedéséért dolgozott. 1940-ben korszakos jelentőségű könyvet írt, amelyben az 1848/49-es forradalom és szabadságharc bukásának okait kutatta.

Minden könyvnek megvan a maga sorsa, mindannyiunk büszke lehet az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra – hangzott el ,,Sorsdöntő száz nap 1849-ben” című könyv pénteki bemutatóján, az ŐrvidékHázban.  A Szülőföld Könyvkiadó gondozásában megjelent kötet bemutatóján résztvevőket, az Irodalmi Műhely sorozatban Farkas Csaba igazgató köszöntötte.

Megtudtuk, hogy az 1848-as történelmi események iránti érdeklődés, az emlékek hiteles megőrzése és ápolása hagyomány volt az író családjában. Nyakas János nagyapja ugyanis részt vett a ’48-as szabadságharcban és sokat mesélt unokájának, aki aztán a megélt hazaszeretetet példaként tudta átadni diákjainak. Mikor egyik volt tanítványát megkérdezték később, miért nem disszidált ’56-ban, azt válaszolta, hogy “akit a tanár úr tanított hazát szeretni, múltat becsülni, emberekért küzdeni, az sosem hagyja el a magyar földet”.

A könyvbemutatón felszólaló Hende Csaba országgyűlési képviselő kiemelte, hogy a ,,mi lett volna, ha” kérdés valójában történelmietlen kérdésfelvetés, sokszor értelmetlen kérdés, pedig jogosabb érdeklődő kérdés talán nincs is a történelemben.
Hende Csaba miután végigtekintett a történelem hőslapjain, és arra kereste a válasz, hogy mi lett volna ha, azt hangsúlyozta, hogy a Reményik iskola fiataljai csengő, érces, nagyon erős hangon emlékeztek meg Bem Józsefről, ez pedig azt mutatja, hogy nagyszerűek a Reményik iskola diákjai és annak igazgatója, és van olyan ifjúság, akiben bízhatunk.

Puskás Tivadar szombathelyi polgármester pedig azt nyomatékosította, hogy hosszú ideig fennmaradtunk, majd feltette ő is a kérdést, ,,mi lett volna, ha nem maradunk meg”.

A történelmünk rengeteg olyan nehézséget adott nekünk, magyaroknak, itt a Kárpát-medencében, ami után ez az 1000 esztendő dicső történelem maradhatott. Mindannyian büszkék lehetünk a forradalom és szabadságharcra, mert őseink is úgy gondolták, hogy a szabadságot választják – fogalmazott a város első embere, aki mint mondta, ,,minden reprint kiadásért odavan”.

Ezután a könyvkiadás ötletadója, Sátory Károly, a Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, hagyományőrző huszárként tette fel a kérdést önmagának, hgy ,,Miért akartunk huszár-könyvet kiadni?”

Mert, mi nem akarunk kicsik lenni. Ahhoz, hogy ma harcoljunk, kiálljunk az igazunk mellett, erős fiatalokra van szükségünk. Ez a könyv egy csepp ebben a tengerben. Ezt a könyvet az a Nyakas János tanára írta, aki édesanyám történelem-magyar szakos tanára volt. A könyv a magyar nemzet erejéről és arról szól, hogy a hatalmas labanc elnyomás alatt is erős volt és összefogott a magyar nép – fűzte hozzá Sátory Károly.

Ezt követően Dalos Tibor, a Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola történelemtanára a történelmi hátteret világította meg és azt mondta, hogy a könyv nagyon pontos leírást ad a kor politikai viszonyairól, a szabadságharc csatáinak történéseiről, a harcban résztvevők létszámáról, felszereltségéről.

A kötetből az is kiderül, hogy a magyar haderő nem volt alárendelve a császári csapatoknak, és még a világosi fegyverletétel előtt is, nyakukon az orosszal, megsemmisítő csapást mérhettek volna Haynau seregére. A könyvet olvasva végig érezzük nemzetünk erejét, önfeláldozó hősiességét.

Forrás: frisss.hu