Szombathelyen vette kezdetét a Gulág-emlékév

A Fő téren egy installációval, az ŐrvidékHázban nagyszabású konferenciával emlékeztek meg kommunista éra borzalmairól.
Szombathelyen vette kezdetét a Gulág-emlékév

Szerdán reggel a vörös csillagos, kopjafás installációnál, a Szentháromság-szobor tövében vette kezdetét a Gulág-emlékév Szombathelyen. A kiállítás január 24-étől január 31-éig lesz látható, mivel ez egy vándorkiállítás, ami később Debrecenben és Budapesten is bemutatkozik majd.

“A Gulág kiállítás azért nagyon lényeges, mert mindig emlékeztet minket, hogy sohasem szabad embertársainkat embertelen körülmények közt tartani. A Gulág a második világháború után létrejött lágerokat, munkatáborokat jelöli, amelyekről Magyarországon legalább 40 évig nem lehetett beszélni. Ezekben a táborokban 800 ezer magyar raboskodott, egynegyedük az életüket vesztették, akik visszatértek, örökké magukban tartották.” – mondta megnyitó beszédében Dr. Puskás Tivadar, Szombathely Megyei Jogú Város polgármestere.

Fontos a megemlékezés, még akkor is, ha az időjárás nem kedvez egy szabadtéri kiállításnak. A málenkij robotra elhurcoltaknak, köztük a közel 800 ezer magyarnak embertelen körülmények között kellett hosszú évekig kényszermunkát végezniük. Ezekben a Gulágokban pedig csak azért nem voltak gázkamrák, mert a rossz élelmezés és a gyakran -40 Celsius fok körüli hideg hamar legyűrte a legerősebb embereket is.

“Néhány nappal ezelőtt szörnyű dolog történt Verona mellett,egy balesetet szenvedett egy, középiskolásokat sítáborból hazaszállító busz, nekicsapódott egy betonoszlopnak és kigyulladt és tizenhatan meghaltak. Ki van köztünk olyan, aki legalább egy könnycseppet ne morzsolt volna el értük. Most a gyász napjait éljük, amikor pszichológusok és tanárok segítségével próbálják az érintettek elfogadni az elfogadhatatlant.” – kezdte megemlékező beszédét Dr. Hende Csaba, Szombathely országgyűlési képviselője.

“Hatvan-nyolcvan évvel ezelőtt valami elkezdődött és szörnyűség történt az éppen akkor Szovjetunióvá alakuló Oroszországban, vagyis a világ egyhatod részén. Létrejött a Gulág rendszere, azoknak a táboroknak a rendszere, ahol -35 fokban dolgoztatták halálra az embereket, ahol már az odavezető úton a foglyok 20 százaléka elpusztult és kényszermunkatáborokban legalább 20-30 millió ember veszítette életét, köztük többszázezer magyar is.” – tette hozzá Hende Csaba.

Sokaknak sikerült túlélniük, többek közt rájuk is emlékezik ez a kiállítás, a megdőlt kopjafákkal a szombathelyi Fő téren.

“Ezek kicsit megdőlnek ezek a kopjafák és szögesdróton húzzák a vörös csillagot. A vörös csillag egy szimbólum, mert azt jelképezi a kommunizmusnak a tetteit és gyalázatát húzzák ezek a rabok.” – elemezte az installációt Stefka István a PestiSrácok.hu lapigazgatója.

A kiállítás megnyitója után az ŐrvidékHázban folytatódott a programsorozat, ahol nagyszabású konferencia vette kezdetét Gulag-GUPVI témakörben. Ezek kialakulásáról és olyan érdekes történelmi tényekről is szó esett, hogy a koncentrációs tábor kifejezést Lenin használta először. Ettől függetlenül nem lehet a náci haláltáborokat a Gulágokhoz hasonlítani, mert mindkettő ugyanolyan szégyenteljes foltja a történelmünknek. A konferenciát Dr. Hende Csaba, Szombathely országgyűlési képviselője és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke nyitották meg.

 

Forrás: frisss.hu