Történelemóra Szent Márton jegyében

Érdekességek, tévhitek és némi diskurzus.
Monstre történelemórát tartottak Szent Márton jegyében a szombathelyi ŐrvidékHázban

A magyar kormány 2016-ot Szent Márton-emlékévnek nyilvánította, hogy ezzel kicsit Szent Márton szellemiségére és nem utolsó sorban Szombathelyre terelje az emberek figyelmét. Viszont 2016-nak lassan vége és ezzel együtt az emlékév is lezárul. Ezúttal a tudósokon volt a sor, hogy egy-két dolgot tisztázzanak Savaria leghíresebb szülöttjének életútjáról. Farkas Csaba, az ŐrvidékHáz igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, majd átadta a szót Puskás Tivadarnak:

“A 4. században sok minden történt a Római Birodalomban, akkor kezdett a kereszténység államvallássá válni. Ez egy hosszú folyamat volt és Szent Márton ennek a kornak az egyik jeles egyház- és világalakító embere volt. Nem véletlen, hogy Szent Márton az első olyan szentje a katolikus egyháznak, aki nem mártíromságával, hanem élete példájával szolgált rá erre.” – mondta Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere megnyitó beszédében.

Ezek után már Katona Attila Nyugat-Magyarországi Egyetem docense következett, aki az első szekció levezetője volt.

“Korunk a konferencia kora. Tehát a modern tudományos élet úgy tűnik, e nélkül már nem tud létezni. Ez nyilván a 19. században kialakított szisztéma, ami a 20. és a 21. században uralkodóvá vált.” – kezdte Katona Attila.

A konferencia pedig arra jó, hogy az előadók a reflexiókkal is szembesülhetnek és az új forrásanyagokat is be lehet mutatni, nyilán ez első sorban a régészet. De néha egészen kevés kell ahhoz, hogy átfogalmazódjanak a gondolatok.

Így a 4. század is másképp nézett ki a 20. század elején, mint a 21. században, de ez normális is. Ahogy felvetődnek a kérdések, hogy az írott források mennyire hitelesek, kiderül, hogy Szent Márton a köpenye félbevágásával nem a koldus felmelegítése volt a célja, hanem a sebeinek az ellátása. Így kiderült az is, hogy Márton katonaorvos lehetett, ez magyarázza azt a tényt is, hogy 40 éves koráig a római hadseregben maradhatott.

Az egyes szekciók levezető elnökei Katona Attila egyetemi docens ( Nyugat-Magyarországi Egyetem ), Gál Sándor  igazgatóhelyettes (ŐrvidékHáz) és Agócs Nándor NYME (Történettudományi Intézet) voltak.

A felszólalók pedig bemutatták a kort, amiben Szent Márton élt és alkotott:

– Prof. Dr. Borhy László akadémikus, intézetigazgató, tanszékvezető (Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Régészettudományi Intézet, Ókori Régészeti Tanszék): Kiútkeresés – A Római Birodalom a Kr.u.3-4.
– Takács László egyetemi docens (Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar): Sulpicius Severus és Szent Márton, az író és hőse kapcsolata
– Kiss Gábor régész: (Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum): Szent Márton és Savaria
– Boros István könyvtári tudományos főmunkatárs  (Váci Egyházmegye): Márton, az igazi katona
– Csapláros Andrea intézményvezető (Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum): Ókeresztény emlékek a legújabb ásatások tükrében Kelet-Ausztria területén.
– Sosztarics Ottó intézményvezető helyettes (Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház ):Vallási változások Savariában a Kr. u. 4. században
– Schauermann János  plébános (Szent Márton Plébánia): Szent Márton
– Anderkó Krisztián osztályvezető (Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum Régészeti Osztály): Theátrum, vagy amphitheatrum volt e Savariában?
– Zágorhidi Czigány Balázs történész (Vasvári Múzeum): Adatok Szombathely középkori életének Szent Márton tiszteletéből.

Forrás: frisss.hu