Dr. Csizmadia Attila ügyvéd, munkajogász előadása

KÖRKÉP – Egy munkahelyen elküldött e-mailnek csak a jellegét lehet a dolgozó munkájának értékelése során felvetni, a tartalmát nem. Ha gyermeket vár egy nő, az komplikáltabbá teheti a munkahelyén az életét, és a munkafeltételek sem biztos, hogy megkönnyítik egy anya mindennapjait.

Számos rendelkezést tartalmaz A munka törvénykönyve (Mt.), hogy a védett munkavállalói csoportokba tartozók esélyegyenlőségét, munkahelyi védelmét biztosítsa. A nők (beleértve a kisgyermekes anyákat is), a fiatalkorúak, valamint a megváltozott képességű munkavállalók számára az általánosnál kedvezőbb szabályokat fogalmaz meg a jog. Szigorúbb feltételeknek kell megfelelnie például a munkaidő-beosztásuknak – mondta dr. Csizmadia Attila ügyvéd, munkajogász az ŐrvidékHázban tartott előadásán. Hozzátette: a nőkre vonatkozó munkavégzési könnyítések főképp várandósság esetén kapnak jelentőséget, nem könnyű ugyanis ezzel az állapottal össze-egyeztetni a munkába járást és munkavégzést. Az emberi méltóságnak érvényesülnie kell.

Figyelhetik, hogy mennyi időt töltünk nem üzleti célú levelezéssel, de privát e-mailjeink tartalma csak ránk tartozik Fotó: Unger Tamás

A munkavállalók, azon belül a dolgozó nő személyiségi jogairól is szólt közönségének. A hátrányos megkülönböztetés tilalma, az élet, a testi épség és az egészség védelme, az emberi méltóság, a becsület vagy éppen a személyes adatok védelme mind személyhez fűződő jogoknak minősülnek. Ezekre vonatkozóan példákat kiragadva elmondta: a munkáltató egyik alapvető gazdasági érdeke, hogy a munkavállalók a munkaidő lehető legnagyobb részét ténylegesen munkavégzésre fordítsák. Emellett rendkívül fontos, hogy megőrizzék és bizalmasan kezeljék a munkáltató működésével összefüggő információkat. A munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében lehet ellenőrizni. Az ellenőrzés egy bizonyos határon túl sérti a munkavállaló személyhez fűződő jogait és emberi méltóságát. Márpedig az ellenőrzés során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak ezzel. A munkahelyi levelezésre vonatkozóan például főszabály: a munkáltatóé a munkaszervezet. Ellenőrizheti a levelezőrendszert, figyelheti, hogy arányaiban mennyi időt tölt nem üzleti célú levelezéssel a munkavállalója, de a levelek tartalmát nem nézheti meg.A dolgozó magánélete tehát nem ellenőrizhető az Mt. szerint, viszont ha olyasmit csinálunk a privát életünkben, ami veszélyeztetheti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, akkor a tényekre alapozva arra vissza lehet csatolni. Dr. Csizmadia Attila utalt arra: az emberi méltóságnak a munkaviszony egészében érvényesülnie kell. Például abban, hogyan teljesíti a két fél a munkaszerződést, de olyan látszólagos apróságokban is, ahogyan a munkatársainkhoz szólunk. Kártyás beléptetés, jelenléti ívek a munkáltatók körében gyakori hiba, hogy nem az adott célnak megfelelő technológiai megoldást alkalmazzák a munkavállalók ellenőrzése során, vagy azt nem a megfelelő keretek között teszik. Sok esetben az ellenőrzésre vonatkozó előzetes tájékoztatás is elmarad a munkáltatók részéről.Főszabály az, hogy az ellenőrző intézkedések alkalmazásához nem kell hozzájárulnia a munkavállalónak, ugyanakkor előzetesen tájékoztatni kell őt a technikai eszközök alkalmazásáról.

A munkaidő mérésére szolgáló eszközök például a kártyás beléptetőrendszerek, a jelenléti ívek. Ugyancsak elterjedt az alkoholszondás, valamint a videokamerás ellenőrzés. A munkáltató nem köteles kifizetni a munkavállaló magánbeszélgetéseinek díját, ezért részletes számlát kérhet a vonalas vagy mobiltelefon-forgalomról. A telefonok lehallgatása azonban tilos, mivel sérti a magántitok védelmét. A ruházat ellenőrzése csak formai és tisztasági szempontból megengedett, a munkavállaló köteles tiszta és rendezett öltözetben megjelenni. Ha egyenruha viselését írják elő neki, akkor azt kell viselnie. Sérelemdíjat lehet érvényesíteni Bírósághoz fordulva sérelemdíjat lehet érvényesíteni, ha valakinek megsértik a személyhez fűződő jogát, tájékoztatott az előadó. A sérelemdíj a jog megsértésének pénzügyi szankciója – a fogalmat az új Polgári törvénykönyv tartalmazza először. A nem vagyoni sérelem bizonyítása a károsult számára a korábbinál kedvezőbb: ha valaki bizonyítja személyiségi jogának a megsértését, akkor már nem kell azt is bizonyítania, hogy őt a jogsértésen kívül további sérelem, azaz kár érte.Önmagában a jogellenes felmondás nem vonz sérelemdíj-fizetési kötelezettséget. A felmondás közlésének, foganatosításának megalázó volta már lehet indok, ezt is fontosnak tartotta elmondani dr. Csizmadia Attila az előadáson.

Forrás: vaol.hu