1881-ben a parlament megszavazta a Magyar Királyi Csendőrség felállítását. A szervezet 1882. január 1-én kezdte meg működését. A csendőrség közbiztonsági szolgálat teljesítésére rendelt, katonailag szervezett őrtest. Feladata volt a működési területén a személy- és vagyonbiztonságot fenntartani, a békét és közrendet megóvni, a büntető törvények, rendeletek és szabályrendeletek megszegését, a véletlenségből vagy bármily természetű mulasztásból eredhető veszélyeket és károkat lehetőleg megakadályozni, a megzavart rendet és békét helyreállítani, az ezek ellen vétőket felderíteni, feljelenteni, és a bíróságnak vagy más hatóságnak átadni.
Az új Magyar Királyi Csendőrség szolgálati tekintetben a belügyminisztérium, fegyelmi és személyzeti szempontból pedig a honvédelmi minisztérium alárendeltségébe tartozott. Létrehozásakor átvették a horvátországi és az erdélyi csendőrség vonatkozásában már létező gyakorlatot. A kezdeti nehézségek ellenére a csendőrség idővel Európa egyik leghatékonyabb testülete lett, 85-90%-os eredményességi mutatókkal. Az 1945-ben feloszlatott, egyszersmind népellenesnek bélyegzett testület máig visszatérő témája a historizáló magyar nyilvánosságnak. A Magyar Királyi Csendőrség két világháború közötti históriája, illetve a II. világháború éveiben kifejtett működése alighanem kiemelt helyet foglal el huszadik századi történelmünk megannyi fájdalmasan lezáratlan, megemésztetlen, s így indulatos vitákat gerjesztő mozzanatainak sorában. Napjainkban egyszerre övezi e néhai erőszakszervezet emlékét keserű harag, illetve – hol édelgő, hol pusztán rendpárti – nosztalgia. A neves előadóktól átfogó képet kaphatunk a szervezetről, egy érdekfeszítő estén.
A rendezvény kezdetén Jankovics Zoltán hegedűművész zenés köszöntőjét hallhatta a közönség, majd Vitéz Tóth Csaba, a Magyar Csendőr Bajtársi Egyesület 2020-ban megválasztott új elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Károly Bálint tanár tolmácsolásában vitéz Gereöffy Géza: Magyar Csendőr című költeményét hallhattuk.
Konferenciánkon olyan neves szakértők tartottak előadást, mint Bálint Csaba, a Magyar Csendőr Bajtársi Egyesület alelnöke; Dr. Parádi József, CSc egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság elnöke; Dr. Kaiser Ferenc egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálat Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar; Kovács Jenő, a Vitézi Rend Vas-Zala-Veszprém megyei törzskapitánya; Prof. Dr. habil Szakály Sándor, DSc Széchenyi-díjas magyar történész, az MTA doktora, egyetemi tanár; Dr. Kovács Zoltán András, PhD egyetemi magántanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
A konferencián elhangzott előadások témái: Egy tiszthelyettes élete és a csendőrök világa Vas megyében, A csendőrség a dualizmusban, A magyar királyi csendőrség a két világháború között, Ami a Hideg napokat megelőzte. Egy magyar csendőr Bácskában, Magyar Királyi Csendőrség története elfogultság nélkül, Csendőrsorsok 1945 után.
A konferenciát, melyet hagyományörzők színesítettek, kötetlen beszélgetés zárta.
