Az idei esztendő utolsó közönségtalálkozójára és könyvbemutatójára vártuk december 14-én az érdeklődőket. Az eseményen a száz éve történelmet írt Rongyos Gárda volt a téma. Az emlékezetpolitikai esten kiváló előadók mutatták be a Nagy Háború utáni zűrzavaros időszakot, amikor hazánk jelenlegi, nyugati határvidékét, mely magában foglalja a hatvanezer fős Sopront, jóval szűkebbre szabta volna Ausztria, az antant hatalmak támogatásával, igényt tartva „a hűség városára”.
Ismert mindannyiunk előtt, hogy a trianoni békeszerződés legtragikusabb döntése a határok kijelölése volt, amelynek következtében Magyarország elveszítette területének kétharmadát.
A trianoni diktátum sajátos furcsasága, hogy még a háború kirobbantásában főszerepet játszó, és egyébként szintén vesztes Ausztriának is juttatott területet a súlyosan megcsonkított országból. A trianoni veszteség súlyos sokként érte a magyar társadalmat. Azóta is sokakban felvetődik a kérdés, meg lehetett-e volna fegyveres erővel védeni az ország határait? Néhány helyi akciót leszámítva a szerződés megkötése után az egyetlen jelentős ilyen kísérletre az ország nyugati felében került sor.
Sorsát végül a velencei tárgyalások pecsételték meg. Magyarország vállalta a rongyosok visszavonását, cserébe december 14-16. között sor kerülhetett a Sopron és környékéről döntő népszavazásra.
Az 1945 utáni történetírásban a Rongyos Gárda negatív megítélést kap, ehhez párosult a vonatkozó hiteles források elhallgatása, zárolása. Róluk szinte semmit nem írnak a történelemkönyvek.
A kiváló előadók több szempontból közelítették meg az akkori eseményeket. Dr. Bank Barbara történész Domonkos László újságíró, televíziós szerkesztővel beszélgetett a nyugat-magyarországi felkelés, illetve a kor fontos személyiségeiről. Vitéz lovag Kovács Jenő, Vas és Zala megyei törzskapitány, a Trianon után kialakult helyzet, események ismerője és kutatója, a magyar emlékeket vette számba az Őrvidéken. Tatár József, a Magyarok Világszövetségének Vas megyei elnöke a nyugat-magyarországi felkelés és a Rongyos Gárda kutatója, Kőszeg felkelésben játszott szerepét ismertette meg a mintegy hatvan érdeklődővel.
Az előadásokat követően egy izgalmas, Vas megyét is érintő regény bemutatására került sor. A Piros pajzson kettős kereszt című kötetet a szerző, Pintér György mutatta be.
