Az Őrvidék Ház, a Soproni TIT és a Scarbantia Társaság közös szervezésében került sor arra az ismeretterjesztő rendezvényre, amelyen Dr. Gömöri János soproni régész előadásában hallhattunk a Kárpát-medence feletti uralomról, az impériumváltás emlékeiről a IX. és a X. századból.
Árpád magyarjainak megtelepedése előtt az egész Kárpát-medence feletti uralom hosszabb időszakra történő biztosítása az avar kagánnak sikerült 568 és 803 között. A frank (791-), majd bolgár támadások (803) nyomán kitört polgárháborúban az Avar Kaganátus részekre szakadt, de 811-ig (más feltevés szerint 822-ig) még feltételezhető az avarok bizonyos politikai (vazallusi) önállósága. A IX. században elszakított korábbi avar területeken új hatalmi körzetek alakultak ki (ezek közül a jelentősebbek:
I. A Keleti frank határgrófságok, az Ostmark- hozzávetőlegesen a Rábáig;
II. A Bolgár kánság határvidéke, hozzávetőlegesen a Marosig;
III. A Morva fejedelemség, hozzávetőlegesen a Garamig.
IV. A fenti határvidékek között említik korabeli nyugati évkönyvek az alföldi „Avarok pusztáit”;
V. illetve Szlavóniát, a szláv főnökökre bízott Dráva és Száva folyók közötti területet
Az előadó főleg a Sopron környéki IX.- X. századi régészeti leletek bemutatásával illusztrálta az impériumváltások emlékeit. Az általa vezetett vaskohó-feltárások eredményeiből egy IX. század utolsó harmadára, vagy a X. sz. elejére — radiokarbon módszerrel — keltezett dunántúli székely-rovásírásos tárgyat is bemutatott.
Ennek alapján vizsgálja az előadásban a honfoglalás előtti magyar nyelvhasználat lehetőségét a Dunántúl bizonyos területein. Kifejti, hogy a régészeti- és történeti forrásokat figyelembe véve nem zárható ki, hogy a korábbi avar alattvalók, az onogurok egy csoportjáról nevezett „ungri” (többes szám) — kapcsolatot tartva keleti rokontörzseikkel — előkészíthették, segíthették a hét magyar törzs és a három kabar törzs szövetségének kárpát-medencei honalapítását.
