Az Őrvidék Ház is csatlakozott ahhoz a harminc rendezvényből álló programsorozathoz, mely a 145 éve Sopronban született katona, Lehár Antal előtt tiszteleg. A határokon is átívelő ünnepségsorozat több civil szervezet összefogásának köszönhetően valósul meg. Fülöp András hadszíntérkutató kezdeményezésére az Őrvidék Ház, a Grádics Egyesület, a Szent György lovagrend, a Szombathelyi Katonatörténeti Kiállítás a Szülőföld Könyvkiadó és az az Alsóőri Média és Információs Központ állt az ügy mellé.
A február 21-én kezdődő, és egészen őszig tartó programsorozat részleteiről az Őrvidék Házban megtartott sajtótájékoztatón számoltak be a szervezők.
„Kevesek számára ismert, de a Lehár család nemcsak tehetséges zenészeket adott Magyarországnak, hanem egy kiváló katonatisztet, báró Lehár Antalt is, aki talpig becsületes, a hazáját szerető ember volt, és nagyszerű stratéga. Az idei évet az ő emlékének szentelik csaknem harminc rendezvénnyel – ismertette Farkas Csaba, az Őrvidék Ház igazgatója. Mint elmondta: arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy éppen 100 éve, 1921 decemberében szavazott Sopron és a környék lakossága arról, hogy a Szent Korona országához kívánnak tartozni, amivel kiérdemelték a leghűségesebb város címet.
A szervezők a sajtóeseményen arról is beszámoltak, hogy nem csak megyéken, hanem határon átnyúló ez a programsorozat, hiszen Moson, Sopron, Vas és Zala vármegyék, valamint az egykori Őrvidék is csatlakozik az emlékévhez, ahol a tervek szerint szintén tartanak megemlékező ünnepségeket, illetve folytatódik az a már korábban elkezdett sorozat, melynek keretében az Arany Vitézségi Éremmel kitüntetett katonahősök tiszteletére emléktáblákat adnak át egykori szülő-, vagy lakóhelyükön a szervezők.
Az emlékév eseménysora február 21-én 15 órakor Szombathelyen veszi kezdetét a zárdatemplomban tartandó szentmisével, melyet az ünnepélyes megnyitó követ. Itt felhangzik a Lehár-induló is, amit testvére, Lehár Ferenc komponált a testvére által vezetett, a Piave folyónál hősiesen harcoló császári és királyi 106-os gyalogezred számára. Az ünnepségen kerül átadásra Sopron városának az a tábla, amely báró Lehár Antalnak állít emléket.
Őrvidék Házunk több rendezvénynek is otthont ad majd, illetve szervezője a Lehár emlékkonferenciának is.
A teljes program INNEN letölthető.
Báró Lehár Antal 1876-ban született Sopronban
Katonai tanulmányait Bécsben, a császári-királyi hadapródiskolában végezte, 1893-ban avatták hadapród tiszthelyettessé. Majd a Hadiiskola (Kriegsschule) hallgatójaként folytatta tanulmányait. Az első világháborúban a 83. gyalogezrednél őrnagyi rangban szolgált, később beosztották a 13. népfelkelő gyalogezredbe, ahol kiérdemelte a Katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztjét, s vele együtt az osztrák bárói címet. A háború végére már ezredesi rendfokozattal bírt és megkapta a Tiszti Arany Vitézségi Érmet is, amit csak a leghősiesebb katonák érdemelhettek ki. Ő volt az egyetlen a Monarchia szárazföldi hadseregében, aki a háború utolsó hónapjaiban a két magas kitüntetést együtt viselhette zubbonyán. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után Ausztriába távozott, ahol a bécsi Antibolsevista Comité megbízásából különítményeket szervezett. Az általa Grazban toborzott haderő csaknem 2000 főből állt és a Nemzeti Hadseregtől (melyet a „vörösterror leküzdésére” alapított meg 1919. június 6-án Horthy Miklós) függetlenül működött Feldbach székhellyel. Lehár csapatai augusztusban ellenőrzésük alá vonták Magyarország északnyugati területeit. A szegedi kormány nevében Gömbös Gyula Grazba utazott, hogy átvegye a parancsnokságot Lehártól, de nem járt sikerrel. A Friedrich-kormány idején Lehárt azzal bízták meg, hogy Vasból, Zalából (a nagykanizsai 48-as és 20-as gyalog-, illetve a zalaegerszegi 6-os huszárezredből) és Győr-Moson-Sopron megyéből toborzott katonákkal hozza létre az úgynevezett szombathelyi hadosztályt, megakadályozandó az osztrák területi igények érvényesítését. A legitimista, azaz királypárti Lehár nagy tragédiája, hogy Horthy Miklós riválisként tekintett rá a kezdetektől, pedig Lehár elismerte fővezérnek, már csak magasabb katonai rangja miatt is. Egyébként azt gondolta, hogy a tengernagy csak átmeneti vezető lesz, és hamarosan visszatérhet IV. Károly a trónra. Csapatai az uralkodó oldalán vettek részt 1921 októberében a budaörsi csatában, azonban a király második visszatérési kísérlete is kudarcba fulladt. A puccs résztvevőire hadbíróság várt, ami elől Lehár Ausztriába menekült, ahol 86 éves korában, 1962-ben hunyt el.
Kiemelt kép: A sajtótájékoztatón Farkas Csaba (középen) ismertette az emlékév programjait, Fülöp András a hős katonatiszt alakját hozta közelebb, vitéz Fonyódi László az érdemrendekről beszélt, amelyeket Lehár Antal kapott. Fotó: Vas Népe/Cseh Gábor
